Hol is tart Magyarországon a romák társadalmi integrációja? Milyen helyzetben vannak napjainkban a cigány emberek? Legújabb számunkban a kérdés ritkábban tárgyalt összetevőit vesszük vizsgálat alá.
Bindorffer Györgyi az informális családi és a formális politikai tér szerepét vizsgálja a roma identitás alakulásában, egy másik tanulmányban pedig egy fiatal oláh cigány közösség identitásának alakulásával ismerkedhetnek meg.
Olvashatnak továbbá a 2007 és 2011 között megváltozott médiareprezentációról és annak okairól, valamint a telepfelszámolásban végzett munka hatásairól és tapasztalatairól is.
Egyik írásunkban megvizsgáljuk azt is, hogy a felsőoktatásban tanulókra milyen hatást gyakorolnak azok a kurzusok, amelyek a romák múltját és jelenét mutatják be.
A nemzetiségi közösségek kutatóinak bemutatása során a 2012/4. számban a Havas Gábor szociológussal készült életútinterjúból olvashatnak fejezeteket.
Fontosabb tudományos eseményekről készült beszámolóink sorában most az Egerben, „A roma közösségek integrációjának pedagógiai és társadalmi megközelítései”címmel megrendezett konferenciáról készült beszámolót találhatják, illetve az érdeklődők az ott elhangzott előadások videofelvételeit is megtekinthetik.
Milyen eszközökkel lehet segíteni a kisebbségi közösségek társadalmi integrációját? Ebben a számunkban a kultúra és az oktatás néhány régi és új megközelítéséről olvashatnak.
Először jelenik meg beszámoló a Snétberger Zenei Tehetség Központ munkájáról, olvashatnak a közösségi identitás megjelenéséről a népmesékben, valamint az óvodai nyelvi - kommunikációs nevelés lehetőségeiről.
Az érdeklődők új megközelítésben találkozhatnak a pedagógusok családban végezhető integrációs munkájával, néhány pedagógiai tévhittel és a holokauszt oktatásának szerepével és feladataival.
A nemzetiségi közösségek kutatóinak bemutatása során a 2012/3. számban a Salat Leventével készült életútinterjú második részét találják.
Fontosabb tudományos eseményekről készült beszámolóink sorában most a cigánytelepek felszámolásának lehetőségeiről rendezett konferencián elhangzottakról olvashatnak tudósítást.
Hogyan működik Magyarországon a nemzetiségi felsőoktatás? Van-e elég hallgató és biztosítani tudják-e a pedagógus-utánpótlást? Milyen hatással volt a Bologna-rendszer bevezetése a nemzetiségi képzésre? Idei második számunkban ezeket és a hozzájuk kapcsolódó hasonlóan fontos kérdéseket járjuk körül a nemzetiségi felsőoktatást elemző tanulmányainkban.
"Kitekintő" rovatunkban egy ritkán bemutatott kisebbségi közösségről, a ladinokról olvashatnak.
A nemzetiségi közösségek kutatóinak bemutatása során ebben a számunkban Salat Leventével készült életútinterjú első részét találják.
Fontosabb tudományos eseményekről készült beszámolóink sorában olvashatnak a Nemzetiségi Művelődési Stratégiáról szervezett műhelykonferenciáról és egy soproni neveléstudományi konferencia multikulturális szekciójáról is.
Tisztelt Olvasók!
Az elmúlt évben tett ígéretünknek megfelelően elkészült és megjelent a Társadalmi Együttélés első száma.
Kérem, "lapozzon bele" elektronikus folyóiratunkba!
Tisztelt érdeklődők!
Régóta érlelődő elhatározás, hogy egy új, elektronikus folyóiratot indítunk a lassan önálló diszciplínává formálódó „kisebbségtudomány” eredményeinek széles körben történő megismertetése érdekében. Az elhatározás megvalósításában az első lépés apropóját a 2011 novemberében, Egerben, „Az oktatás a leghatékonyabb eszköz, amivel meg tudod változtatni a világot. A nemzetiségi felsőoktatás és kutatás helyzete határokon innen és túl" címmel megrendezett konferencia jelentette, amely jó alkalmat kínált a szándék szélesebb szakmai közönség előtti bejelentésére.
