A romló társadalmi helyzet, a peremre sodródás sok ember mindennapi "élménye". A széteső és megszűnő közösségek tagjai az életben maradásért küzdve, egyre kevesebb időt tudnak fordítani a kultúrára, a hagyományok megőrzésére vagy az oktatás nyújtotta mobilizációs lehetőségek kihasználására.

Folyóiratunk legfrissebb számában olyan "kitörési pontokat" mutatnak be szerzőink, amelyek lehetőséget kínálnak nem csak az önazonosság megőrzésére, hanem reményt is a jövő jobb megélésére. Bráz Nikolett írásában általános iskolás gyerekek jövőképéről és közösségi kapcsoltairól olvashatnak, Ponyi László tanulmányában a roma közösségi házak jelenét feltérképező kutatás előzményeivel ismerkedhetnek meg. Horvát Judit a roma képzőművészeti értékek megőrzésének két intézményét mutatja be, Szabó Júlia pedig a roma újságírók helyzetével foglalkozik munkájában.

Osvát Anna egy nagy érdeklődéssel kísért pécsi konferenciáról számol be, intrejú rovatunkban pedig Papp Z. Attilát, az MTA TK Kiserbbségkutató Intézet igazgatóját ismerhetik meg.

 

 Folyóiratunk mostani számában a hazájukat valamilyen okból elhagyó, majd új országban otthont találó emberek és nemzetiségi csoportok múltjának kutatásába pillanthatunk bele. Így olvashatnak olyan külföldiekről, akik a 19. században telepednek le Magyarországon és itt találnak magunknak új hazát, jelenlétükkel és kultúrájukkal gazdagítva társadalmunkat. Megismerkedhetnek a Magyarországra betelepülő németek és szerbek egy-egy csoportjával is, akik Heves megye térségében találták meg boldogulásukat. Olvashatnak a ruszinokról is, egy olyan közösségről, amelyről csak keveset tudunk.

A témánkhoz kapcsolódva a konferencia-beszámolók között egy migrációs kérdésekkel kapcsolatos konferencia történéseivel ismerkedhetnek meg.

A kutatók bemutatásáról szóló rovatunkban pedig Theesz Margittal készült interjúnkat olvashatják, aki Kolozsvárról indulva Argentínában találta meg új hazáját.

 

 Folyóiratunk egyik fontos küldetését teljesítjük mostani számunkkal: teret adunk doktoranduszok tanulmányainak. A mostani írások előzményeit egy PhD kurzus jelentette az ELTE TáTK doktori iskola interdiszciplináris társadalomkutatások programjában, ahol 2013 tavaszán „Cigányok Európában” címmel ismerkedtek a hallgatók a témával. Az írások sajátossága, hogy a cigányokkal/romákkal kapcsolatos kérdések egyik doktorandusz kutatási területéhez sem tartozott, tehát úgy készültek a dolgozatok, az volt a feladat, hogy mindenki a saját maga által kutatott témához illessze a romákról szóló gondolatait, és egy kisebb kutatással próbálja mondanivalóját megerősíteni.

 

Meggyőződésünk szerint az írások jól sikerültek. Természetesen senki ne várjon új paradigmák megfogalmazását vagy áttörést egy-egy terület kutatásában. Azonban friss megközelítések, a kívülállók új látásmódja érdekes gondolatokat ébreszthetnek, új irányokat is megfogalmazhatnak. Mostani számunkban négy írást adunk közre az említett kurzus eredményeiből. Így olvashatnak a roma kulturális programok megjelenéséről egyes településeken (pl. Bódvalenke), a romáknak tett választási ígéretekről, a romák európai megítéléséről, és a napjainkban sokat vitatott, romákkal kapcsolatos színházi előadásokról is (a kaposvári „Csak egy szög” és a Katona József Színházból a „Cigányok”).

 

A 2013/2. számban, az előző számainkhoz hasonlóan találkozhatnak fontosabb tudományos eseményről szóló beszámolóval is, most a magyar kormányzati romapolitikák elmúlt 20 évét elemző konferenciáról tudósítunk részletesen.

 

A kisebbségkutatók bemutatást pedig Veres Valér szociológussal folytatjuk.

 

A 2013-as év első, rendhagyónak is mondható számában, nagy terjedelme miatt egyetlen, átfogó tanulmánnyal jelentkezünk, amelyben a volt kisebbségi ombudsman elemzi a megszüntett kisebbségi jogvédő szervezet helyébe lépő új intézmény első évének működését, valamint átfogó elemzésben számol be a nemzetiségi közösségek helyzetéről szerzett 2012-es tapasztalatairól.


Fontosabb tudományos eseményekről készült beszámolóink sorában most az UNESCO szellemi kulturális örökség egyezménye és hazai megvalósítása témájában, a Néprajzi Múzeumban lezajlott szakmai fórumról számolunk be.

 

Ebben a számunkban folytatódik Havas Gábor szociológussal készült életútinterjúnk is.

 

 

Hol is tart Magyarországon a romák társadalmi integrációja? Milyen helyzetben vannak napjainkban a cigány emberek? Legújabb számunkban a kérdés ritkábban tárgyalt összetevőit vesszük vizsgálat alá.

 

Bindorffer Györgyi az informális családi és a formális politikai tér szerepét vizsgálja a roma identitás alakulásában, egy másik tanulmányban pedig egy fiatal oláh cigány közösség identitásának alakulásával ismerkedhetnek meg.

 

Olvashatnak továbbá a 2007 és 2011 között megváltozott médiareprezentációról és annak okairól, valamint a telepfelszámolásban végzett munka hatásairól és tapasztalatairól is.

 

Egyik írásunkban megvizsgáljuk azt is, hogy a felsőoktatásban tanulókra milyen hatást gyakorolnak azok a kurzusok, amelyek a romák múltját és jelenét mutatják be.

 

A nemzetiségi közösségek kutatóinak bemutatása során a 2012/4. számban a Havas Gábor szociológussal készült életútinterjúból olvashatnak fejezeteket.

 

Fontosabb tudományos eseményekről készült beszámolóink sorában most az Egerben, „A roma közösségek integrációjának pedagógiai és társadalmi megközelítései”címmel megrendezett konferenciáról készült beszámolót találhatják, illetve az érdeklődők az ott elhangzott előadások videofelvételeit is megtekinthetik.

 

 

 

Milyen eszközökkel lehet segíteni a kisebbségi közösségek társadalmi integrációját? Ebben a számunkban a kultúra és az oktatás néhány régi és új megközelítéséről olvashatnak.

 

Először jelenik meg beszámoló a Snétberger Zenei Tehetség Központ munkájáról, olvashatnak a közösségi identitás megjelenéséről a népmesékben, valamint az óvodai nyelvi - kommunikációs nevelés lehetőségeiről.

 

Az érdeklődők új megközelítésben találkozhatnak a pedagógusok családban végezhető integrációs munkájával, néhány pedagógiai tévhittel és a holokauszt oktatásának szerepével és feladataival.

 

A nemzetiségi közösségek kutatóinak bemutatása során a 2012/3. számban a Salat Leventével készült életútinterjú második részét találják.

 

Fontosabb tudományos eseményekről készült beszámolóink sorában most a cigánytelepek felszámolásának lehetőségeiről rendezett konferencián elhangzottakról olvashatnak tudósítást.

 

Hogyan működik Magyarországon a nemzetiségi felsőoktatás? Van-e elég hallgató és biztosítani tudják-e a pedagógus-utánpótlást? Milyen hatással volt a Bologna-rendszer bevezetése a nemzetiségi képzésre? Idei második számunkban ezeket és a hozzájuk kapcsolódó hasonlóan fontos kérdéseket járjuk körül a nemzetiségi felsőoktatást elemző tanulmányainkban.

"Kitekintő" rovatunkban egy ritkán bemutatott kisebbségi közösségről, a ladinokról olvashatnak.

A nemzetiségi közösségek kutatóinak bemutatása során ebben a számunkban Salat Leventével készült életútinterjú első részét találják.

Fontosabb tudományos eseményekről készült beszámolóink sorában olvashatnak a Nemzetiségi Művelődési Stratégiáról szervezett műhelykonferenciáról és egy soproni neveléstudományi konferencia multikulturális szekciójáról is.

 

 

Tisztelt Olvasók!

Az elmúlt évben tett ígéretünknek megfelelően elkészült és megjelent a Társadalmi Együttélés első száma.

Kérem, "lapozzon bele" elektronikus folyóiratunkba!

 

Tisztelt érdeklődők!

 

Régóta érlelődő elhatározás, hogy egy új, elektronikus folyóiratot indítunk a lassan önálló diszciplínává formálódó „kisebbségtudomány” eredményeinek széles körben történő megismertetése érdekében. Az elhatározás megvalósításában az első lépés apropóját a 2011 novemberében, Egerben, „Az oktatás a leghatékonyabb eszköz, amivel meg tudod változtatni a világot. A nemzetiségi felsőoktatás és kutatás helyzete határokon innen és túl" címmel megrendezett konferencia jelentette, amely jó alkalmat kínált a szándék szélesebb szakmai közönség előtti bejelentésére.

 


Feliratkozás hírlevélre